Egy norvég férfi, Oyvind Solsta hőszivattyúra cserélte hősugárzó eszközeit, radiátorait házában, az Oslo közeli hegyekben. Az 56 éves vasúttársasági tanácsadót egy kiadványban olvasottak győzték meg az okos átállásban rejlő haszonról. A szöveg szerint a hőszivattyú termelte hő messze meghaladja a felhasznált villamos energia mennyiségét: konkrétan három-négyszeres mennyiséget ígért, ami viszonylagosan gyors megtérülést biztosít annak, aki befektet egy készülékbe.
A hőszivattyú egy olyan energetikai berendezés, mely nagy hatékonysággal képes fűteni, hűteni, valamint használati meleg vizet előállítani. Tulajdonképpen egyfajta megújuló energiakapacitásként lehet és kell is értelmezni, mivel nagyrészt a környezet hőenergiáját hasznosítja fűtési vagy hűtési célból.
Bár sokan úgy gondolják, hogy a készülék nem működik gazdaságosan olyan pontjain a világnak, ahol szélsőséges időjárási viszonyok uralkodnak a fűtésszezonban, ezt cáfolja az a több százezer ingatlantulajdonos, akik az utóbbi időben lakosságarányosan a legtöbb hőszivattyú országává tették Norvégiát. Többek között Haakon herceg is ezzel szereltette fel rezidenciáját a kemény telekről ismert északi országban.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a technológia ugyanolyan fontos szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mint az elektromos járművek, mivel a fűtési megoldások évente mintegy négymilliárd tonna szén-dioxidot termelnek, ami a globális kibocsátás nyolc százalékát teszi ki. Szerintük fontos lenne, hogy az embereknek pontos tudásuk legyen a technológiáról, mert széles körben elterjedt az a hamis mítosz, hogy hideg időben nem éri meg alkalmazni. Az átállás legnagyobb gátjai és a fals információk legfőbb terjesztői nem meglepő módon a fosszilis fűtőanyagok fennmaradásában érdekelt országok.
Az újabb modellek már leolvasztó rendszereket vagy változó fordulatszámú kompresszorokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy egészen szélsőséges időjárási viszonyok között is hatékonyan működjenek az eszközök. Bár a hatékonyságuk valóban csökken, ahogy egyre jobban távolodunk a nullától a negatív tartományban, de még így is lényegesen környezetbarátabb megoldást jelentenek a fosszilis fűtőanyagok égetésével szemben.
A hőszivattyúk használatának azért is fontos lenne szélesebb körben elterjednie, mert nagyban hozzájárulhatna a kibocsátásmentesség eléréséhez. Németország a közelmúltban hoztak döntést az átállásról a fosszilis energiahordozóktól független fűtésre, ami a határozat szerint 2045-ben fog életbe lépni. E cél elérése a hőszivattyúk nélkül nehezen elképzelhető, ezért már el is indítottak egy ösztönző programot az országban, ahol eddig csupán a háztartások 3 százaléka rendelkezett ilyen berendezéssel.
Van a hőszivattyúknak még egy örvendetes funkciójuk. Hasonlóan a légkondicionáló berendezésekhez, két irányba működnek. A téli hónapokban a fűtésről gondoskodó eszközök, nyáron viszont elviselhetővé teszik lakásunkban a hőmérsékletet.