A szélerőművek egyik problémája, hogy az építésükhöz rengeteg alapanyagra - főleg betonra és acélra - van szükség. Emiatt az általuk termelt zöld energiának sajnos elég magas a környezeti terhelése, nem véletlen, hogy például papírsárkányokra vagy siklóernyőkre emlékeztető szerkezetekkel próbálnak könnyebb szerkezetű szélturbinákat létrehozni.
A gigantikus lapátkerekek jelentik a második komoly gondot, ezek jelentős része ugyanis műgyantából és üvegszálból készül, amit, ha már elöregedett, nehéz szétválasztani és újrahasznosítani. Jelentős mennyiségű alapanyagról van szó, az óriási, tengeri szélturbinák lapátkerekei ugyanis az 50 méteres hosszúságot is elérhetik - összehasonlításként, egy tízemeletes ház körülbelül 30 méter magas.
Az európai szélenergia szövetség, a WindEurope statisztikái szerint 2030-ig elképesztő mennyiségű, nagyjából 52 ezer tonnányi (!) lapátkereket kell majd újabbra cserélni, ráadásul a szélenergiával foglalkozó cégek szeretnék elérni, hogy 2025-re tilos legyen egyszerűen a szeméttelepeken elhelyezni a leszerelt alkatrészeket.
Most azonban amerikai kutatók olyan új anyagot fejlesztettek ki, ami a jövőben már lehetővé teszi a szélkerekek hatékonyabb újrahasznosítását - írja a Euronews. A titok nyitja egy új típusú műgyanta, amelyet sokkal könnyebb szétválasztani az alapanyagtól.
A műgyanta újra és újra felhasználható, szinte a végtelenségig. Ez a körkörös gazdaságok legfőbb célja
- mutatott rá John Dorgan professzor, a kutatás vezetője.
A növényi alapú és szintetikus polimerekből álló műgyanta kellően erősnek bizonyult ahhoz, hogy kibírja a szélerőműveknél fellépő terhelést, sőt, akár arra is alkalmas lehet, hogy autóalkatrészek készüljenek belőle. A hőre lágyuló műgyantát jóval egyszerűbb különválasztani az üveggyapottól, így azt vissza lehet forgatni a termelésbe, azaz új lapátkerekeket gyárthatnak a segítségével, de más területeken is felhasználhatják.
Az új típusú műgyanta többféleképpen újrahasznosítható, például gumicukor alapanyagaként is (Fotó: Unsplash/Amit Lahav)
A műgyantából kinyerhető egyik vegyület a tejsavból előállítható úgynevezett kálium-laktát, amelyet E326 néven élelmiszeripari adalékanyagként is használnak, de az emberi szervezetben is megtalálható, az anyagcserefolyamatok egyik láncszemeként. A vegyületet különféle édességek de sportitalok gyártása során is felhasználják.
A kísérlet során élelmiszeripari minőségű kálim-laktáto nyertünk vissza, amelyből gumimacikat készítettünk, amiket végül én fogyasztottam el
- tette hozzá Dorgan.
Bár bizonyára sokan fintorognak majd a lehetőségtől, hogy olyasmit egyenek meg, ami valaha üvegszálak közé volt keverve, Dorgan igyekezett rávilágítani, hogy ettől még pontosan olyan atomokról és molekulákról van szó, amelyek teljesen természetes eredetűek.
Egy növényekből - például kukoricából - származó szénatom semmiben sem különbözik egy olyan szénatomtól, ami a fosszilis tüzelőanyagokból kerül ki. Mindkettő része a globális karbonciklusnak, mi pedig bizonyítottuk, hogy biomasszából el tudunk jutni a tartós műanyagokig, majd onnan továbblépve az élelmiszerekig
- mondta a vegyészmérnök professzor.
A kutatók a következő lépésben demonstrációs célra szeretnének létrehozni olyan, közepes méretű szélerőműveket, amelyeken tesztelhetik az új alapanyag tartósságát. Ennek egyelőre a legnagyobb gátja, hogy nincs még kellő mennyiség az új bioműanyagból, ezért először a tömeggyártás kérdésére kell választ találniuk.