A tudomány és a technológia iránt érdeklődők közül sokan legalább annyira várják az IgNobel-díjak átadását, mint a valódi Nobel-díj kitüntetettjeinek névsorát. Az 1991-ben alapított elismerést az Annals of Improbable Research tudományos vicclap szerkesztsége választja ki, a díjakat valódi Nobel-díjasok adják át.
Az IgNobel-díj megszerzésének feltétele, hogy a díjazottak a tudományos kutatásoktól elvárható alapossággal dolgozzanak fel egy meghökkentő, vicces vagy épp teljességgel értelmetlen témát. Az alapítók egyik szabálya szerint az elismerés olyan kutatásoknak jár, amelyeket nem lehet, vagy nem érdemes megismételni. Persze, ez nagyrészt csak vicc, hiszen az IgNobel-díjasok között azért bőséggel találni fontos, legfeljebb meghökkentő témákat is. Azt is érdemes megjegyezni, hogy 2010-ben Andre Geim német fizikus a grafén kutatásáért megítélt Nobel-díja mellé IgNobel-díjat is kapott egy béka mágneses térben történt lebegtetéséért.
Jávorszarvas-tesztbábuért is járt 2022-ben IgNobel-díj
Az idei díjakat szeptember 15-én adták át, egy hónappal a valódi Nobel-díjasok bejelentése előtt - írja a Phys.org. A ceremóniát harmadik éve csak online lehet megtekinteni, felvételről. Összese tíz kategóriában hirdettek győzteseket, akik a díj mellé egy csaknem értéktelen zimbabwei tízbillió dolláros bankjegyet is átvehettek.
A fizikai IgNobel-díjat idén a pennsylvaniai West Chester University kutatói vihették haza, akik azt tanulmányozták, hogy a kiskacsák miért szépen sorban úszva követik az anyjukat.
A képen jól látható, miért könnyebb a kiskacsáknak az anyjuk mögött úszni
(Fotó: Unsplash/Maddy Weiss)
A válasz az energiahatékonyság: akárcsak az autóversenyzők, vagy a kerékpárosok, a kiskacsák a kedvezőbb áramlási folyamatokat kihasználva kisebb energiaráfordítással tudnak úszni az anyakacsa mögött.
Mindez a sor elején haladó organizmus mögötti légáramlásról szól, illetve arról, hogy a formációban történő mozgás jellemzően energiamegtakarítással jár
- mondta a kutatást végző biológus Frank Fish, aki egyébként azt tanulmányozza, hogyan úsznak a különféle állatok.
A kardiológia kategóriájában Eliska Prochazkovát, a Leideni Egyetem kutatóját díjazták, aki azt vizsgálta, miért fordul elő olyan gyakran, hogy két ember online ismerkedése során jól kijön egymással, az első személyes randevú során azonban pillanatok alatt szertefoszlik a varázs. A kutatás szerint azok az emberek vonzódtak egymáshoz személyesen is, akiknek a szívverése hamar szinkronizálódott. A kutató szerint ez akár pár másodpercek alatt is bekövetkezhet, így gyakran ilyen rövid idő alatt vagyuk képesek akár messzemenő következtetéseket levonni olyasvalakiről, akivel életünkben először találkozunk.
A biológiai IgNobellel Solimary García-Hernández és Glauco Machado munkáját ismerték el, akik azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a székrekedés a skorpiók szexuális életét.
Az energiahatékonyságon túl a biztonsági fejlesztéseknek járó IgNobel-díj miatt foglalkozunk az idei elismerésekkel. Ebben a kategóriában ugyanis a stockholmi KTH Royal Institute of Technology egyik hallgatójának mesterdiplomáját jutalmazták. Magnus Gers ugyanis egy jávorszarvast mintázó törésteszt-bábut fejlesztett, amelynek segítségével biztonságosabbá tehetők az autók.
A jávorszarvas hatalmas termetű állat, Svédországban pedig gyakoriak a gázolásos balesetek
(Fotó: nps.gov)
Svédországban viszonylag gyakoriak a jávorszarvas-gázolások, amelyek rendkívüli veszélyesek, gyakran járnak az állat és az autósok halálával is. Az autógyártók egy ideje minden modelljüknél elvégzik az úgynevezett jávorszarvas-tesztet, amely egy hirtelen feltűnő akadály kikerülése közben vizsgálja az autó mozgását. Magnus Gers azért vágott bele a fejlesztésbe, mert állatokat mintázó törésteszt-bábuk nem igazán léteznek.
A teszt 1997-ben lett világszerte ismert, amikor egy akkori Mercedes A-osztályról kiderült, hogy 60 km/h sebességnél felborul a hirtelen irányváltás miatt - ezzel összehaonlítva egy Trabant gond nélkül teljesítette a tesztet, amelyet vezetéstechnikai szaknyelven úgy neveznek: kikerülés iránystressz alatt.
Az irodalmi IgNobel-díjat pedig Eric Martinez, Francis Mollica és Edward Gibson, az MIT agykutatással és kognitív tudománnyal foglalkozó tanszékének hallgatói vihették haza, akik azt vizsgálták, hogy miért olyan nehéz megérteni a jogi dokumentumok nyakatekert szakszövegeit.