Testvérlapunk, a PCWorld még 2019-ben foglalkozott a különféle weboldalakon és applikációkban megjelenő dark mode hátterével, amelyet egyre több felületen vezetnek be a Facebooktól az Instagramon és LinkedIn-en át a Redditig. A lehetőséget sokan kedvelik, én magam is szívesen használom, ahol csak lehet, ez azonban inkább kényelmi okokkal magyarázható, az energiatakarékosság szempontjából túl sok hatása nincs.
A trend egyik első fecskéje a 2007-ben elindított kereső, a Blackle - a mai napig működik, igaz egyes antivírus-szoftverek nem ajánlják a felkeresését - amelynek lényege, hogy a Google egyszerű, minimalista oldalának sötét változatával energiát spórol, mert a monitoroknak kisebb fényerőt kell produkálnia, így a fogyasztásuk is csökkenne. A témával már akkortájt, 2009-ben foglalkozott a városi legendák leleplezésére szakosodott Urban Legends is, és már akkor arra jutottak, hogy nincs lényeges különbség a fekete és a fehé módok között. Persze, az még egy másik kor volt, amikor még lapos TFT-monitorokon pörgették a netezők az iWiw-et. Bár már akkor is többen greenwashingot kiáltottak, az ötlet inkább figyelemfelhívás volt, mint tényleges energiatakarékossági megoldás.
A dark mode-nak vagy sötét módnak inkább esztétikai funkciója van, túl sok energiát nem spórolunk vele (Fotó: Facebook)
Azóta a dark mode szinte kötelező kellék lett, ma pedig már a legtöbben nem háttérvilágítást alkalmazó képernyőkön, hanem OLED-kijelzős táblagépeken és telefonokon fogyasztják a tartalmat. A hasonló eszközök esetén fontos különbség, hogy háttérvilágítás helyett az egyes képpontokat alkotó organikus LED-ek bocsátják ki a fényt, amiből értelemszerűen kevesebbre van szükség a sötét színeknél. Így tehát kijelenthető, hogy valóban kevesebb energia szükséges a sötét oldalak kirajzolásához, kérdés, hogy mennyivel?
A választ az amerikai Purdue University idén nyáron publikált kutatása adja meg. A kutatók okostelefonokhoz fejlesztettek egy fogyasztásmérő szoftvert, majd különféle applikációkat - Google Maps, YouTube, Google Naptár, stb. - futtattak egy-egy percen keresztül és figyelték, hogy alakul az energiafelhasználás.
Az eredmények ha nem is kiábrándítóak, de nem túl acélosak: a sötét mód akkor fogyaszt valamelyest kevesebb energiát, ha a kijelző maximális fényerőre van állítva - ilyenkor azonban kevesebb értelme van a dark mode-nak. Ha viszont be van kapcsolva az automatikus fényerő-szabályzás, az energiafelhasználás között elenyészőek a különbségek: 3-9 százalékkal fogyaszt csak kevesebbet a sötét móddal futó készülék.
Természetesen, ez is több a semminél, azonban nem árt tisztában lenni vele, hogy a dark mode legfőbb erénye nem az energiatakarékosság. Félreértés ne essék, senkit sem szeretnék lebeszélni a funkció használatáról - elvégre, ahogy említettem, én magam is jobban kedvelem, mint a fehér alapbeállítást - de csodát nem szabad várni tőle.
Ha ennél több energiát szeretnénk spórolni telefonhasználat közben, arra más lehetőségek is adódnak: a videolejátszásnál érdemes kikapcsolni a HD-felbontást, ezzel ugyanis egy tavaly év végi brit kutatás szerint a platform működéséhez kapcsolódó emisszió 1-5 százalékát lehet megspórolni.
Fontos megjegyezni, hogy tavaly készült egy másik kutatás is, amely azt állította, hogy 30 percnyi netflixezés karbonlábnyoma szűk 6,5 kilométer vezetésnek felel meg. Erről azonban a CarbonBrief.org megállapította, hogy erősen eltúlzott állításról van szó, amit a mérések nem támasztanak alá.
Tovább csökkenthetjük az online tevékenységünk környezeti terhelését, ha rendszeresen töröljük az emailjeinket, ezek ugyanis hatalmas, rengeteg energia - és víz - felhasználásával működtetett adatközpontokban tárolódnak, amelyek ökológiai lábnyoma jóval magasabb, mint annak, ha nem sötét módban pörgetjük az instánkat.