Korábban párszor foglalkoztunk már a divat világával, azonban jellemzően a fenntarthatóság irányából megközelítve a témát. Van még bőven muníció ezen a területen, hiszen a textilipar súlyos környezeti terhelését számos, megdöbbentő eset is igazolja, mint például a sivatagban szétdobált ruhahegyek.
Hazánk is érintett az ijesztő mennyiségű ruhaszemét létrehozásában, a helyzeten pedig nem segít, hogy az egyik legnagyob fast fashion márkáról nemrég kiderült, hogy bizonyos termékeiben az egészségügyi határértéknél nagyobb mennyiségben találhatóak mérgező anyagok.
Az olyan megoldások sem feltétlenül jók, mint az egyre népszerűbb, bambuszból készülő ruhák, amelyekről kiderült, hogy több közük van a greenwashing fogalmához, mint a környezet védelméhez.
A fent ismertetett esetek arról szólnak, hogyan járulnak hozzá a divatcégek, divatmárkák a klímaváltozáshoz és a környezet rombolásához, azonban felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet, ha megfordítjuk ezt a viszonyrendszert? Hogyan alakítja a változó klíma az emberek ruházkodását?
Bizonyára sokaknak feltűnt már, hogy az utóbbi években, mintha kezdenének eltűnni az évszakok. Na jó, ez így talán túlzás, azonban kétségtelen, hogy egyre jobban elmosódnak a határok a korábban markáns időjárási különbségeket hozó hónapok.
A telek egyre enyhébbek - egy 8-10 éves magyar gyerek például az eddigi élete során havazást legfeljebb mutatóba láthatott, de az idei tavaszi időszak is jó példa lehet, amikor még akár május első napjaiban is bekapcsolták itt-ott a fűtést.
A klímaváltozás felborítja az időjárási szabályszerűségeket, illetve a szélsőséges időjárási jelenségek is egyre gyakoribbá válnak. Ez pedig alapjaiban rázhatja meg a divatipart.
Míg ugyanis korábban viszonylag egyszerű dolga volt a divattervezőknek egy tavaszi-nyári vagy egy őszi-téli kollekció tervezése során, ma már ott tartunk, hogy designer legyen a talpán, aki megmondja, hogy két hét múlva épp rövidujjúban és strandpapucsban, vagy átmeneti kabátban és vízhatlan cipőben járunk-e az utcán. Ez összezavarja a ruhamárkák, ruhaüzletek működését is, hiszen nehezen tudják belőni, hogy mikor érdemes például nyári ruhaakciókat hirdetni és mikor hatékony leárazni a télikabátokat.
Ez utóbbi ruhadarab sorsa például kérdéses, hiszen az elmúlt tél volt a második legmelegebb Európában, miközben azonban Spanyolország és Franciaország komoly aszályok tomboltak, a kontinens más részein óriási esőzések és áradások okoztak óriási károkat.
Az özönvíz Olaszországot is érintette, az időjárási anomáliák pedig már a legnagyobb olasz divatáru-kereskedőket is arra késztette, megfontolják a nyári ruhaakciók elhalasztását. Az olaszoknál ugyanis a különféle nagy leárazási szezonokról a helyi hatóságok döntenek.
A nyári kiárusítások jellemzően július elején kezdődnek, Franciaországbna pedig június vége felé. Olaszországban most viszont legalább július közepéig eltolnák a szezonkezdetet. Ezt a példát pedig több európai ország is követheti, ahogy a nyári időszak jellemzően későbbre tolódik és hosszabb ideig tart.
A kiszámíthatatlan, változékony időjárás pedig azt hozhatja magával, hogy az emberek a szezonális darabok helyett inkább sokoldalúbb, többféle időjárási körülmény esetén is használató ruházatot választanak.
Ez arra kényszertheti a ruhakerekedőket, hogy átalakítsák a korábbi gyakorulatukat, amelyben az évszakok váltakozásához igazították a kínálatot. Az új fogalom, amivel érdemes lesz megbarátkoznunk az úgynevezett transzszezonális, azaz évszakokon átívelő ruházat lesz. A több évszakban is viselhető ruhák egyik legfontosabb tulajdonsága pedig az lesz, hogy képesek legyenek alkalmazkodni az egyre emelkedő hőmérsékletekhez.
Ez rossz hír a fast fashion márkáknak, amelyek akkor maradhatnak fenn, ha a klímaváltozás hatására megváltozó időjáráshoz képesek lesznek alkalmazkodni. Ehhez szükségük lesz a legmodernebb techonlógiára is, amely segíthet eligazodni a kaotikus időjárási jelenségek között, azonban az olyan, valós idejű hirdetések is sokat számítnanak majd, amelyek az aktuális meteorológiai körülményeket is figyelembe veszik.
A végén pedig álljon itt némi számadat, amely megmutatja, hogy már most milyen hatása van a klímaváltozásnak a ruhaiparra. A hőmérséklet növekedése fokonként akár szűk 13 millió euróval csökentheti a ruházati értékesítéseket - írta 2018-as jelentésében a brit meteorológiai hivatal.
A Tradedoubler svéd marketingcég elemzése pedig rámutat, hogy a napos időben visszaesnek az online kereskedelem értékesítései, mert az emberek ilyenkor szívesebben sétálnak az utcán, így nagyobb eséllyel térnek be a ruhaüzletekbe, míg csapadékos időszakban ennek a fordítottja igaz.
A szélsőséges időjárás viszont akár a teljes ellátóláncot is befolyásolhatja. Tavaly például Pakisztán területén hatalmas áradások pusztítottak, amelyek legalább 33 millió embert érintettek, de az éves gyapottermelés 40 százalékára is negatív hatással voltak. A kiszámíthatalan időjárás pedig érinti a textilipar kínai, indiai és brazíliai ellátóláncait is.